A középiskola sztárja, videómegosztók telítve a zsákolásaival, majd eltűnt Mac McClung, akit óriási reménységnek tartottak, NBA-sztár potenciállal. A még mindig csak 23 éves irányító története tanulságos, több szempontból is, hiszen nem elég a tehetség, kemény munka és bizony, szerencse is kell, hogy valaki a legjobbak közé kerüljön.
YouTube-sztár
Történetünk hőse, Matthew „Mac” McClung 1999-ben született Virgina államban. Már gyerekként is érdekelték a különböző sportágak – családi ház alaksorában egy komplett edzőterem volt kialakítva -, rendkívül kompetitív volt. Kosárlabdával aktívabban általános iskolában kezdett el foglalkozni, de kezdetben nem ment minden könnyedén. Azonban az atletikussága kisegítette, illetve motivációs problémái sem voltak.
Mindig is atletikus voltam és mindenkinél magasabbra tudtam ugrani.
A motiváció kapcsán érdemes megjegyezni egy történetet: nyolcadikos korában eltörte a karját, ilyenkor mindenki pihenne, de nem így McClung. Elkezdett a dobásán javítani, ugyanis ekkoriban még átlagos játékosnak számított, majd ezeknek az edzéseknek is köszönhető, igazi „dobógéppé” vált. A későbbi középiskolai fejlődése így már töretlen volt, berobbant a közösségi médiába is, gyakorlatilag őt lehetett látni mindenhol, mint a legtehetségesebb középiskolás.
McClung tett is érte, hogy a középpontba kerüljön: átlagos testalkathoz rendkívüli atletikusság és pontszerzési képesség párosult, így YouTube-ready lett. Hatalmas zsákolások és óriási triplák jellemezték játékát. Megállíthatatlan volt, minden korosztályos rekordot megdöntött, olyan játékosokét is, mint JJ Redick vagy Allen Iverson. Ilyen volt az egyszezonos állami pontrekord: Allen Iverson 982 pontot ért el, míg McClung 1153 ponttal végzett.
Mac McClung egyéni rekordját 18 évesen dobta a középiskolában: 64 pontot szerzett, ekkor már az amerikai kosárlabdát követők számára ismert játékos volt. Még abban az évben volt egy 47 pontos mérkőzése is, ezen a találkozón jelen volt a Georgetown edzője – egyben a New York Knicks legendája – , Patrick Ewing is. Ezzel gyakorlatilag alá is írta szerződését az egyetemre, hiszen a Georgetownhoz került.
Pont abban az időszakban lett sztár, ahol a közösségi média már annyira elterjedt volt, hogy egy ilyen jelenség virálissá vált. Álljunk meg egy pillanatra: 18-19 éves srácról beszélünk, akinek a közösségi médiában már fél millió követője volt, videóit milliók nézték, miatta jártak középiskolás meccsekre. Óriási népszerűségnek örvendett, már-már NBA-szintű ismertsége volt, de még egy percet nem játszott felnőttek között.
Népszerűség átka
Hősünk minden meccsét 100%-os erőbedobással játszotta a középiskolában, megsemmisítve az ellenfeleket. Uralta a korosztályt, de ez sem volt elég, ugyanis az értékelések alapján csak közepes tehetségnek prognosztizálták az ESPN-nél. Az eredmény felzúdulást váltott ki, de Mac McClung tisztában volt a hiányosságaival, jól viselte a kritikát is, dolgozott azon, hogy a legjobb legyen.
A figyelem középpontjában volt, de ez egyben átok is lett számára, mivel túl sok videó készült játékáról a középiskolai évek alatt. Kiismerték, majd felkészültek belőle. Lehetséges, hogy ennek az eredménye volt az első gyengébb egyetemi éve, amikor rendkívül pontatlanul dobott és indokolatlanul nehéz dobásokat vállalt. Akadtak jobb meccsei, de összességében nem nyűgözte le a szakértőket.
A második évében sérülést sérülés követett, folyamatosan bajlódott egy visszatérő lábsérüléssel 2020 januárjától. Azonban addig sem volt meggyőző, egyik meccsén 25 pontot dobott, de közvetlen előtte mindössze 2 pontot ért el közel ugyanannyi játékidő alatt. Ez a kettősség jellemezte az első két egyetemi éve alatt, amin az sem segített, hogy a közösségi média mellett, edzői stábon át, szinte mindenhol ellenségeskedésbe ütközött.
Rosszul érezte magát a Georgetownnál, így a harmadik évében váltott. Elmondása alapján, igazi otthont szeretett volna, ahol fejlődhet és jobb lehet, ahol jól érzi magát. Így került a Texas Tech egyetemre, amely tökéletesen passzolt az elképzeléseibe: erőteljes offenzív játék és megfelelő edzői stáb. Ha lehet azt mondani, talán rögtön erre az egyetemre kellett volna mennie, ugyanis itt már egy fokkal jobban játszott.
Azonban ekkor már harmadéves volt, de még mindig nem mutatott olyan formát, mint egy érettebb irányító. Inkább testi adottságaiból fakadóan rekedt meg az irányítói poszton (plusz önzőségé miatt). Mac McClung esetében ugyanis a lényeg mindig az volt: nála legyen a labda, majd ő megoldja a problémákat. Ez azonban csapatjáték, ami még működik a középiskolai szinten, az már a felnőttek között hosszabb távon nem.
Mac McClung egy Westbrook 2.0?
Évekkel ezelőtt, mikor először láttam McClung játékát, felmerült bennem, hogy nagyon hasonlít mind mentalitásban, mind játékstílusban Russell Westbrookra. A különbség annyi volt, hogy McClung akkoriban jól triplázott, ami végül az NCAA-ben „eltűnt”. A lelkesedés, önző játék, „Ki, ha én nem” stílus viszont megmaradt, ahogyan a Beast-üzemmód is.
McClung is két arccal rendelkezik: egyikben tényleg egy szörny, aki képes 30-40 pontokat dobni, minden összejön, míg a másik estén terített betli. Ezt még Russell Westbrook sem engedheti meg magának, így hiába igazolta le két tíznapos szerződés erejéig a Chicago Bulls hősünket, végül nem született hosszabb megállapodás. McClung egyetlen meccsen lépett pályára, ahol 2 pontot szerzett 3 perc alatt.
A csapatnál a periméter telített, így a Windy City Bullshoz küldték (G League), ahol első meccsén 19 pontot dobott és 7 gólpasszt osztott ki. Mindenki érzi, hogy van potenciál a még mindig csak 23 éves srácban, de fejben össze kell raknia a játékát, hogy mindig képes legyen tartania a szintet, amihez 17 évesen hozzászoktatta a szurkolókat.
Lehetsége, hogy fiatalon túl magasak voltak vele szemben az elvárások? Mindenki a következő NBA-sztárt látta benne, miközben csak egy srác volt Virginia államból, aki hatalmasakat tudott zsákolni? Mindenesetre az biztos, hogy McClung közel 1 milliós Instagram követői táborral rendelkezik (csapattársai, DeMar DeRozan 2,7 millió, Alex Caruso 1,6 millió, Zach LaVine 2,5 millió), de ez önmagában sokat nem ér, ha nem játszhat ott, ahol szeretne (és ahova való?), az NBA-ben.